A k�vetkez� egy h�t sor�n a b�jitaltan�r�k Piton professzor �s Hermione Granger sz�m�ra is egyar�nt k�nosan teltek el. A t�bbi di�k nem sokat vett �szre ebb�l, m�r megszokt�k a tan�r �j k�lsej�t, szinte el is felejtett�k a hajdani zs�ros haj� denev�rt. Persze a st�lusa tov�bbra sem v�ltozott, viszont az senkinek sem t�nt fel, hogy g�nyol�d�s�nak hajdani c�lt�bl�j�t, az iskolaels� Hermione Grangert egy ideje egy�ltal�n nem piszk�lja. A heted�ves mardek�rosok �s griffend�lesek b�jitaltan�r�i ugyanolyan nehezek �s ideg�rl�ek voltak, mint kor�bban, b�r egy-egy di�k kezdte betegnek �rezni mag�t: Egyre t�bben tapasztaltak olyan hallucin�ci�kat, hogy a retteget professzoruk halv�nyan elmosolyodik, amikor a griffend�lesek asztala fel� n�z. N�h�nyan m�g Madam Pomfreyt is felkerest�k a probl�m�jukkal, aki �rtetlen�l szeml�lte a sok hasonl� esetet, lassan gyan�tani kezdte, hogy a roxfortosok k�r�ben is elterjedtek az eddig kiz�r�lag a mugli vil�gra jellemz� drogok �s hallucinog�n szerek. Azt persze egy di�k sem �rulta el, mit v�lt l�tni, csak annyit k�z�ltek a javasasszonnyal, hogy lehetetlen jelenetek j�tsz�dtak le a szem�k el�tt. A v�ltoz�s, amelyen Hermione Granger �tesett szinte az �sszes fels�bb�ves fi�nak felt�nt, egyesek eleinte azt hitt�k, �j di�k �rkezett az iskol�ba. A l�ny nem csak k�ls�leg v�ltozott meg, sokkal t�bbet mosolygott, felszabadultabban viselkedett, mint r�gebben. Egyed�l a b�jitaltan�r�kra t�rt vissza a r�gi, visszah�z�d� Hermione, aki m�r a professzor hangj�t�l is elv�r�s�d�tt, amikor pedig a f�rfi furcsa pillant�sait is elkapta, mindig �gy �rezte, hogy bele fog sz�d�lni az �stj�be. Ezeket a pillanatokat Harry �s Ron nem vette �szre, hiszen �k szinte v�rt izzadtak minden b�jitaltan�r�n, nem �rtek r� bar�tn�j�k k�l�n�s hangulatv�ltoz�saival foglalkozni. Az �tkez�sekkor szint�n nem vett�k �szre, hogy Hermione n�ha zavartan n�z fel a tan�ri asztal fel�, ugyanis ilyenkor �k kiz�r�lag az el�tt�k felhalmozott �telekkel voltak k�pesek foglalkozni, pedig l�thatt�k volna azt is, ahogy Piton n�ha fel�j�k pillant, azt�n gyorsan visszafordul a t�ny�rj�hoz. Ilyenkor a nagyteremben csak k�t ember volt, akik mindentud�an mosolyogtak: McGalagony Hermion�t n�zve, Dumbledore pedig Perselus fel� fordulva somolygott. Mindketten azt hitt�k, �k az egyetlenek, akik tiszt�ban vannak a titkokkal, ahhoz t�l ravaszak voltak, hogy el�rulj�k egym�snak a v�denceik �rzelmeit. Mik�zben a professzorn� Pitonr�l faggatta az igazgat�t, fel sem t�nt neki, hogy a m�sik k�rd�sei mind Hermion�ra ir�nyulnak, �pp�gy, ahogy Dumbledore sem vette �szre a furcsa k�rd�seket. A m�lt p�ntek esti citromporos italoz�s �ta rendszeresen �sszej�rtak, hol az igazgat�i irod�ban, hol a tan�rn�n�l t�lt�tt�k az est�ket, hosszasan besz�lgettek, hogy az �ltal�nos t�m�k k�z� becsemp�szhess�k a val�ban fontos k�rd�seiket, hogy azt�n j� tan�csokkal l�thass�k el a m�sikkal kapcsolatban a „fiatalokat”.

McGalagony minden �tv�ltoztat�stan ut�n benn tartotta a teremben Hermion�t, hol �jabb divattan�csokkal trakt�lva �t, hol Perselust elemezve. Kisl�nyos lelkesed�s �lt ki az arc�ra, amikor Hermione el�rulta, a kar�csonyi b�l el�tt kettesben lesz a f�rfival, ugyanis � seg�thet neki befejezni a b�jitalt, amit a m�lt �r�n kezdtek el k�sz�teni.

- Igen, ez lesz a t�k�letes alkalom! A sok kar�csonyi d�szlet a kast�lyban, az �nnepi hangulat… Kital�ltad m�r, hogy milyen lesz a b�li ruh�d? – k�rdezte izgatottan.

- H�t…

- Ne agg�dj, majd �n seg�tek! A m�ltkor Perselus azt mondta, j�l �ll neked a r�zsasz�n, ugye? Akkor mindenk�ppen maradjunk enn�l a sz�nn�l!

- �n tulajdonk�ppen arra gondoltam, hogy felveszem azt, amit negyed�vben viseltem… Kicsit �t kell alak�tani, hiszen n�ttem az�ta, de am�gy nincs semmi baja…

- Nem viselheted Perselus elcs�b�t�s�n�l azt a ruh�t, amiben Viktor Krummal t�ncolt�l! – ki�ltotta elh�lve McGalagony. – Az balszerencs�t hozna!

Hermione hitetlenkedve b�mult a professzor�ra, aki am�gy rendszeresen szidta a j�sl�stant.

- Ne f�lj, b�rmilyen ruhadarabb�l lehet est�lyit var�zsolni, csak ismerni kell a megfelel� b�b�jokat! Mit mondott Perselus, mikorra menj le hozz� p�nteken?

- Abban maradtunk, hogy a lakoma el�tt egy �r�val kell oda�rnem, hogy id�ben befejezz�k a munk�t.

- Remek! Akkor m�r az est�lyid lesz rajtad. N�gykor gyere majd az irod�mba, elkezdj�k majd a k�sz�l�d�st, rem�lem, el�g lesz annyi id�… Addig �n elkezdek gondolkodni, milyen legyen a ruh�d! – McGalagony olyan lelkes volt, hogy az m�r szinte megr�misztette a l�nyt.

A p�ntekig h�tralev� napok olyan gyorsan teltek el, mintha valaki felgyors�totta volna az id� m�l�s�t. Cs�t�rt�k�n a legt�bb roxfortos hazautazott a t�li sz�netre, csak p�r tucat di�k maradt a kast�lyban. Harry �s Ron az Od�ban t�lt�tt�k a kar�csonyt, szerett�k volna, ha Hermione is vel�k tart, de a l�ny k�z�lte vel�k, hogy a sz�leihez sem utazik haza, a sz�netet tanul�ssal akarja elt�lteni. �gy azt�n Hermione a p�ntek d�lel�tt�t mag�nyosan t�lt�tte, de nem b�nta, hiszen v�gre csendes volt a klubhelyis�g, nem kellett a k�nyvt�rba vonulnia, ha tanulni akart. D�lut�n nagy nehezen �sszekaparta mag�t, �s elindult a h�zvezet� tan�ra irod�ja fel�, aki az els� kopog�s ut�n r�gt�n ber�ntotta �t a szob�ba. A szoba k�zep�n egy kirakati bab�n m�r ott csillogott a r�zsasz�n ruha, amin�l kih�v�bban Hermione m�g soha nem l�tott. A dekolt�zs eg�szen a k�ld�kr�szig tartott, csak apr�, f�nyl� gy�ngyszemekb�l �ll� l�ncok fogt�k �ssze az anyagot n�h�ny helyen. A ruha a h�t�t teljesen szabadon hagyta, az alja pedig fodrokban v�gz�d�tt. A l�ny t�tott sz�jjal b�multa a csillog� anyagot, eg�szen addig, am�g McGalagony r� nem sz�lt.

- �r�l�k, hogy tetszik a ruha, de egy igazi d�va nem v�g ilyen bamba arcot. K�l�nben is igyekezn�nk kell, hogy a sminked id�ben elk�sz�lj�n. �lj le ide! – mutatott r� egy kis sz�kre, ami a sminkszerekkel telirakott asztalka mellett �llt.

Hermione hamar r�j�tt, hogy jobban j�r, ha ink�bb csukott szemmel t�ri a k�l�nb�z� p�der- �s r�zsecsetek t�mad�sait, k�r�lbel�l egy �ra ut�n pedig v�gre fell�legezhetett, hiszen elk�sz�lt a b�li sminkje.

�vatosan, hogy ne piszkolj�k �ssze a ruh�t, McGalagony beleb�jtatta a k�nny� anyagba a l�nyt, akinek a l�b�ra egy hasonl�an csod�latos cip� is ker�lt.

- Hermione, ez fantasztikus! – lelkendezett a tan�rn�. – M�r csak a frizur�d van h�tra, �s t�k�letes leszel! Perselus nem b�r majd ellen�llni neked.

A l�ny javaslata ellen�re McGalagony nem el�gedett meg egy egyszer� konttyal, egy kis id� eltelt�vel val�s�gos hajk�ltem�nyt alak�tott ki a l�ny fej�n, amit a ruh�n lev�kh�z hasonl� gy�ngy�kkel d�sz�tett. Miut�n elk�sz�ltek, a professzor egy nagy, eg�szalakos t�k�rh�z vezette Hermion�t, aki kiss� f�lve n�zte meg mag�t, de a l�tv�ny kellemes csal�d�st okozott neki. Egy teljesen m�s ember n�zett vele szembe, a t�k�rben egy igazi, feln�tt n�t l�tott.

- Most pedig ideje indulnod, ne v�rasd meg Perselust. Ne felejts el sokat mosolyogni, ne g�rnyedj �ssze, a gerinced legyen mindig egyenes. J�rj �gy, mint egy kir�lyn�!

A l�ny m�g hosszan hallgatta a j� tan�csokat, de h�l�s volt a h�zvezet�j�nek, ez�rt t�relmesen v�gigv�rta a sz��radat v�g�t, csak azt�n indult el a pince fel�.

Hermione v�rva v�rt �rkez�se el�tt egy �r�val Piton m�g r�pillantott a majdnem k�sz f�zetre, v�g�l a f�rd�szoba fel� vette az ir�nyt. M�r �pp bel�pett volna, amikor kopogtattak az ajtaj�n. A b�jitaltantan�r nagy b�nat�ra Dumbledore �rkezett hozz� l�togat�ba.

- Nah�t, Albus, nem sz�m�tottam r�d. Lassan k�sz�l�dn�m kellene a lakom�ra…

- Tudom, ez�rt j�ttem. Ez lesz a te est�d. Egy �ra m�lva kettesben lesztek Miss Grangerrel, most kell elcs�b�tanod. Menj, mosakodj meg, azt�n borotv�lkozz, �n addig rendbe hozom a d�sztal�rod.

- De… - pr�b�lt ellenkezni Piton, de az igazgat� belefojtotta a sz�t.

- Siess! Vagy tal�n egy sz�l t�r�lk�z�ben akarsz Miss Grangerrel dolgozni? B�r, az sem lenne rossz…

A f�rfi nem v�rta meg a folytat�st, ink�bb gyorsan mag�ra csukta a f�rd�szoba ajtaj�t, legal�bb egy kis id�re megszabadult Dumbledore j� tan�csait�l. Nem volt szok�sa sok�ig a zuhany alatt �llni, most azonban igyekezett min�l tov�bb h�zni az id�t, hiszen a helyis�gben legal�bb egyed�l lehetett. V�g�l �sszeszedte minden lelkierej�t, �s visszat�rt a h�l�szob�j�ba, ahol az igazgat� m�r egy makul�tlanul tiszta, a megszokott feket�t�l elt�r�en z�ld d�sztal�rral v�rta.

- Ink�bb maradn�k a saj�tomn�l…

- Ugyan m�r! Ma este nem n�zhetsz ki �gy, mint egy denev�r… - torkolta le Dumbledore. – Igyekezz, t�z perc m�lva itt lesz Miss Granger! A nappaliban v�rlak.

Piton hamarosan kelletlen�l k�vette az id�s professzort, aki tov�bbra sem akart t�vozni, b�cs�z�sk�ppen m�g vagy sz�z udvarl�si fort�lyt osztott meg az egyre inger�ltebb koll�g�j�val. A f�rfinak nagy nehezen siker�lt kituszkolnia Dumbledore-t a lakoszt�ly�b�l, �gy v�gre elindulhatott a laborj�ba. �pp ki akarta nyitni az ajt�t, amikor meghallotta a h�ta m�g�tt egy n�i cip� kopog�s�t, ez�rt gyorsan megfordult. A l�tv�nyt�l kis h�j�n leesett az �lla, csak az utols� pillanatban siker�lt rendeznie arcvon�sait, pedig legsz�vesebben leteperte volna a vele szemben �ll� l�nyt. „L�nyt? Ink�bb n�t… Hogy n�zhet ki valaki ennyire csod�latosan? �s ezek a csillog� szemek…”

- J� est�t, professzor! Tudom, hogy az �lt�z�kem nem �ppen a munk�hoz alkalmas, de hamarosan kezd�dik az �nneps�g, �s nem lett volna id�m elk�sz�lni – hadarta Hermione. – De l�tom �n is az �nnepl�j�t viseli…

- Igen, akkor tal�n kezdhetj�k is a munk�t! – A f�rfi kinyitotta az ajt�t, azt�n olyat tett, amit m�g sosem: Udvariasan maga el� engedte a di�kj�t. Persze ezt sem h�ts�sz�nd�kokt�l mentesen tette, hiszen �gy volt alkalma h�tulr�l is megcsod�lnia a l�nyt.

- Nos, nem sok tennival� maradt… Ellen�rizni kell a f�zetet, azt�n palackokba t�lteni. Pont v�gz�nk vele a vacsora el�tt.

Hermione igyekezett min�l pontosabban v�grehajtani az utas�t�sokat, nem akarta pont ezen az est�n felideges�teni Perselust, hiszen az jelent�sen rontotta volna az es�lyeit. Nagy b�nat�ra a f�rfi nem volt �ppen besz�lget�s kedv�ben, persze a l�ny nem sejthette, hogy a hallgat�ssal csak a zavar�t pr�b�lja leplezni. Pitonnak igaza volt, t�nyleg k�nnyed�n v�geztek a h�tralev� feladatokkal, nem is volt lehet�s�ge bevetni a McGalagonyt�l tanult praktik�kat. Miut�n mindent befejeztek, csal�dottan indult el egy l�p�ssel a f�rfi el�tt haladva az ajt� fel�, amikor a ruh�ja alj�ban v�letlen�l megbotlott. Csak Piton gyors reflexeinek k�sz�nhette, hogy nem v�g�dott hanyatt, �gy azonban a professzora karjaiban k�t�tt ki. Alig p�r centire voltak egym�st�l, �s hirtelen mindketten �gy �rezt�k, mintha a m�sik szemei rabul ejtett�k volna �ket. P�r m�sodpercig n�m�n n�zt�k egym�st, azt�n a f�rfi meg�rezte, hogy az �szt�nei �tveszik a hatalmat a teste felett, �gy �nk�ntelen�l is megcs�kolta a karjaiban piheg� griffend�lest. Az ajkak, amiket eddig csak messzir�l csod�lhatott, olyan l�gyak voltak, mint amilyennek elk�pzelte �ket, a l�ny b�r�nek illata b�d�t� volt, arra a p�r m�sodpercre teljesen megsz�nt sz�m�ra a k�lvil�g. Amilyen m�mor�t� volt az �rz�s, annyira borzaszt� volt visszat�rni a val�s�gba, Piton sietve elr�ntotta a fej�t, majd talpra �ll�totta Hermion�t.

- Nem tudom, mi �t�tt bel�m, Miss Granger, sajn�lom… - mondta halkan, lehajtott fejjel.

- �n nem sajn�lom – suttogta a l�ny, mik�zben k�zelebb h�z�dott a tan�rhoz, azt�n lassan meg�rintette az ajkaival a f�rfi sz�j�t.

Nem volt sz�ks�g t�bb sz�ra, abban a pillanatban t�k�letesen meg�rtett�k egym�st, az els� igazi cs�kukban benne volt minden addig elfojtott szenved�ly �s v�gy, legsz�vesebben el sem v�ltak volna t�bb� egym�st�l.

- Most mi lesz? – k�rdezte f�l�nken a l�ny.

- Nem tudom. Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha egyel�re titokban tartjuk. A tan�rod vagyok, nem venn� ki j�l mag�t ez a dolog. Nem kell r�la senkinek sem tudnia…

- H�t, igazad van, de az a baj, hogy egy embernek elmondtam… - mondta remegve Hermione.

- Kinek?

- McGalagony professzornak… - a l�ny felk�sz�lt a kiab�l�sra, �gy m�g jobban meglep�d�tt, amikor Piton elnevette mag�t.

- �n meg Dumbledore-nak vallottam be, hogy mit �rzek ir�ntad. Az�ta folyamatosan cs�b�t�si tr�kk�kkel trakt�lt engem!

- A tan�rn� ugyanezt csin�lta! – nevetett most m�r Hermione is.

- A k�t kavar�g�p ker�t�… Ha megtudj�k, hogy eredm�nyes volt az akci�juk, egy perc nyugtunk sem lehet t�l�k…

- V�g�lis nem kell megtudniuk… Mindketten azt mondjuk, hogy az este sor�n ki�br�ndultunk egym�sb�l, akkor tal�n b�k�n hagynak.

- Lehet, hogy egy ideges�t� str�ber vagy, de im�dom az eszedet… Esetleg a rossz hangulatunkra hivatkozva mindketten t�vol maradhatn�nk az �nneps�gr�l, �s kar�csonyozhatn�nk kettesben…

- Ez egy remek �tlet…

McGalagony �s Dumbledore is csal�dottan fogadta a h�rt, hogy v�denceik az elm�lt egy �ra alatt teljesen ki�br�ndultak egym�sb�l. K�l�n �rkeztek a nagyterembe, �s mindketten igencsak paprik�s hangulatban voltak, majd hamarosan el is k�sz�ntek az �nnepl�kt�l, �s �szrev�tlen�l elhagyt�k a helyis�get. A vacsor�t t�ncos mulats�g k�vette, Dumbledore sem volt rest azonnal felk�rni a koll�gan�j�t. Mosolyogva ringat�ztak a t�ncparketten. Mit sem t�r�dve a csod�lkoz� pillant�sokkal.

- Milyen k�r, hogy Hermione �s Perselus �gy �sszevesztek… Pedig m�r olyan j�l meg�rtett�k egym�st – s�hajtott McGalagony.

- Val�ban, ide�lis… munkakapcsolat lett volna az �v�k – b�lintott Dumbledore. – Minerva, eml�tettem m�r, hogy milyen remek�l �ll �nnek a piros sz�n? Kiemeli a sz�ps�g�t…

- Oh, Albus! Maga pedig t�k�letes t�ncpartner…

Az este folyam�n a k�t id�s professzor egym�shoz simulva t�ncolt, �s nem is sejtett�k, hogy az alagsorban k�t fiatal ugyanilyen vid�man t�lti a kar�csony est�t…

V�ge