„Miss Granger, szabad egy t�ncra?”

Piton felvezette �t a t�ncparkettre, �s szorosan egym�shoz simulva kering�zni kezdtek. Hi�ba mondj�k, hogy ez a t�nc, merev �s arisztokratikus, m�gis t�z �s vads�g �radt a mozdulataikb�l. A f�rfi szinte mag�hoz pr�selte a partner�t, �gy Hermione m�g a volt tan�ra sz�vver�s�t is �rezte. Izzott k�r�l�tt�k a leveg�, �s mire elhallgatott a zene, szinte teljesen kifulladtak.

- Nincs kedve egy kicsit leveg�zni?

- De, r�m f�rne egy kis friss leveg�…

Piton egy eldugott kis lugasba vezette a l�nyt, amit szinte minden oldalr�l f�k �s bokrok takartak, a k�zep�n pedig egy sz�p kerti pad is helyet kapott, v�g�l itt pihentek le.

- M�g soha nem j�rtam a parknak ezen a r�sz�n…

- Bizony�ra az�rt, mert ink�bb a k�nyvt�rban kuksolt…

- Jajj ne, m�r megint kezdi? Olyan kellemes itt, nem akarja ink�bb befogni a sz�j�t?

- Ahogy �hajtja… De m�gis mivel?

- Hogyhogy mivel? – �rtetlenkedett a l�ny.

- Nekem lenne p�r �tletem… - azzal Hermione sz�j�ra tapasztotta az ajkait, majd nyelveik hamarosan vad csat�ba kezdtek.

- �RISTEN!

Hermione zih�lva �lt fel az �gy�ban, �s pr�b�lta meg�rtetni mag�val, hogy csak �lmodta ezt az ostobas�got. Hogy megnyugtassa mag�t, felid�zte a b�l legfontosabb t�rt�n�seit…

***

Mikor a zenekar elkezdte j�tszani az els� kering�t, Piton odal�pett hozz�juk.

- Miss Granger, szabad egy t�ncra?

- M�rmint �n? ���, term�szetesen… - felelte elpirulva Hermione.

Belekarolt a f�rfiba, aki a t�ncparkettre vezette, meghajolt el�tte, majd kering�zni kezdtek. A l�ny el�sz�r nem mert a volt professzora szem�be n�zni, ink�bb a cip�je orr�t b�multa, de m�g idej�ben esz�be jutott, hogy a testtart�sa �gy bizony�ra nem t�l n�ies, �gy gyorsan kih�zta mag�t, �s feltekintett a f�rfira, majd a l�tv�nyt�l �nk�ntelen�l is h�tr�bb l�pett. Piton tekintete a megszokott hidegs�get t�kr�zte, de most belekeveredett valami, ami legink�bb haraghoz, s�t, egyenesen gy�l�lethez hasonl�tott.

- Tal�n megijesztettem valamivel? – k�rdezte v�szj�sl� hangon.

- H�t… Igen. Mi�rt n�z r�m ilyen s�t�ten? – k�rdezte kiss� megremeg� hangon Hermione.

- Az el�csarnokban megk�rdezte, hogy hol a megszokott feketes�g. Most m�r l�thatja, hogy a s�t�ts�g, a hidegs�g nem a ruh�kb�l, hanem az emberekb�l �rad. Mint ahogy maga is felvehet egy ilyen ruh�t, m�gsem lesz egy szemernyit sem n�iesebb. Maga legal�bb olyan abszurdan fest ebben az �lt�z�kben, mint �n ebben a csillog� tal�rban.

- �n nem kritiz�ltam a maga ruh�j�t…

- �n se a ruh�j�t kritiz�lom…

Nem hi�ba volt Hermione a leghiggadtabb griffend�lesek egyike: Sz�ve szerint minimum bok�n r�gta volna gy�l�lt professzor�t, m�gis j�lnevelten v�gigt�ncolta vele a kering�t, csak mag�ban im�dkozott, hogy min�l hamarabb �rjen v�get a k�nz�sa. Szerencs�re Piton is csendben maradt, majd miut�n az utols� akkord is elhangzott, megk�sz�nte a t�ncot, �s fak�pn�l hagyta a l�nyt, aki mellett r�gt�n megjelentek a bar�tai.

- K�pes volt�l el�sz�r a v�n denev�rrel t�ncolni? – k�rdezte tettetett �klendez�s k�zben Ron.

- Hogy kics�pte mag�t… Tal�n szerelmes… - jegyezte meg nevetve Ginny.

Hermione szerencs�j�re nem zaklatt�k �t tov�bbi k�rd�sekkel, b�r Harry furcs�n m�regette �t, de nem sz�lt semmit.

„Nem csoda, hogy Dumbledore hajland� mag�val vinni a kutat�sokra… Harry mindent �szrevesz, m�g azt is, hogy rosszabb kedvem lett… Egy�ltal�n mi�rt van ez �gy? Azt se tudom, mi �t�tt bel�m! Bossz�t akartam �llni Pitonon, ez�rt sz�ltam be neki, pedig tudtam, hogy ebben sokkal �gyesebb n�lam… De vajon mi�rt gy�l�l ennyire? Ennyire nem voltam s�rt�!”

Nem volt t�bb ideje ezen gondolkodni, mert Ron m�r fel is k�rte t�ncolni, majd szinte az �sszes ismer�s�k megforgatta a t�ncparketten, de egy�ltal�n nem lett jobb kedve, �gy alig v�rta, hogy v�gre hazamenjenek

M�r hajnali kett� is elm�lt, mire v�gre r�sz�nt�k magukat az indul�sra, hiszen az is nehez�tette a dolgukat, hogy Harryt �s Ginnyt is el� kellett ker�teni�k, mert �k romantikus s�t�ra indultak a parkba, �s csak nem akartak id�ben vissza�rni. Hermione holt f�radtan d�lt be az �gy�ba, �s azonnal el is nyomta az �lom…

***

- Oh, h�la az �gnek, csak egy �lom volt! – suttogta maga el�, majd a fal fel� fordulva �jra elaludt, �s m�snap nem eml�kezett a r�m�lomra…