Mivel l�tszott, hogy McGalagony professzor nem k�v�n t�bbet mondani, Hermione sz�lsebesen elviharzott. Sz�ve szerint a h�l�szob�jukba rohant volna, hogy kib�ghesse mag�t, de f�l�ton esz�be jutott, hogy b�jitaltanra kell mennie, �gy a pince fel� vette az ir�nyt. A terem ajtaja m�r csukva volt, �gy biztos lehetett benne, hogy Piton megel�zte �t. Tudta, hogy nem tan�csos ilyen felindultan bel�pnie, �gy vett p�r m�ly l�legzetet, miel�tt benyitott.

- Nah�t, Miss Granger, megtisztel minket a jelenl�t�vel? – k�rdezte g�nyosan a tan�r.

- Eln�z�st, csak m�g fel kellett szaladnom a k�nyvem�rt…

- Nem �rdekelnek a kifog�sai! 5 pont a Griffend�lt�l a k�s�s miatt!

Hermione d�h�sen az asztalukhoz ment, �s gyorsan neki�llt a munk�nak. Szerencs�re pont a sebforraszt� elix�r volt a tananyag, amit ny�ron sokat gyakorolt a Grimmauld t�ren, �gy inger�lten is hib�tlanul tudott dolgozni, m�g arra is volt lehet�s�ge, hogy �tgondolja a t�rt�nteket.

„Biztos, hogy Dumbledore professzor keze van a dologban. Meg�g�rtette velem, hogy az iskol�ban sem hagyom mag�ra Drac�t, �s ezzel az eg�sszel az a c�lja, hogy �jra kettesben legyek vele… De � nem tudja, hogy mit v�lt ki bel�lem Draco k�zels�ge… M�g senki ir�nt nem �reztem �gy, teljesen kifordulok magamb�l, amikor mag�hoz szor�t! Mi lesz, ha nem tudok uralkodni magamon, ha most ilyen sokat kell kettesben lennem vele? R�ad�sul �jszak�nk�nt a s�t�t, �res folyos�kon… Nem t�rt�nhet k�zt�nk semmi, mert hi�ba v�ltozott meg, Harry�k akkor sem tudj�k megbocs�tani azt a sok rosszat, mit elk�vetett ellen�nk, �s �n sem tudok mindent elfelejteni. De amikor eszembe jut, hogy milyen elesett volt a ny�ron, k�ptelen vagyok r� haragudni… Valakire sz�ks�ge lesz, hogy talpra �lljon! De mi�rt pont �n legyek az a valaki?!”

Drac�nak sem okozott neh�zs�get a f�zet elk�sz�t�se, �gy nyugodtan b�mulhatta v�gyai t�rgy�t, csak olyan kor kapta el a tekintet�t, amikor �sszetal�lkozott a pillant�suk a l�nnyal. L�tta Hermion�n, hogy nagyon d�h�s, ami�rt �jra kettesben kell lenni�k, de a fi� ezt is j� jelnek vette.

„Egy�rtelm�, hogy tart att�l, hogy t�bb� nem b�r nekem ellen�llni. Ha az a h�lye �st nem robban fel a m�ltkor, megcs�koltam volna, �s � sem ellenkezne m�r. Amikor hozz��rtem, libab�r�s lett, �s csak �gy sug�rzott a szem�b�l a v�gy… Mit nem adn�k �rte, ha �jra minden olyan lenne, mint a f�hadisz�ll�son… Ha �jra egy�tt alhatn�nk, zavartalanul besz�lgethetn�nk, �s �n �jra r�nyithatn�k a f�rd�ben… Annyira gy�ny�r�, �gy szeretn�m magamhoz szor�tani! T�bb� nem hagyom, hogy ler�zzon! Be kell l�tnia, hogy szeret, �s hogy �n is szeretem �t. Most m�r biztos vagyok benne, hogy szeretem, ez nem csak egyszer� v�gy, � t�nyleg hozz�m tartozik…”

Hermione eg�sz �r�n �rezte mag�n a mardek�ros tekintet�t, �gy hangosan fell�legzett, amikor v�gre kicsengettek, �s v�gre elmehetett Draco k�zel�b�l. Sz�mmisztika �r�n v�gre nyugodtan dolgozhatott, �s egy kis id�re el is feledkezhetett az agg�lyair�l. �ra ut�n csatlakozott Harry�khez, akik m�r lelkesen fogyasztott�k az eb�dj�ket.

- M�r’ rohant�l el a prefektusi gy�l�s v�g�n? – k�rdezte Ron, mik�zben morzs�k potyogtak ki a sz�j�b�l.

- Mi lenne, ha nem besz�ln�l ev�s k�zben? Vagy legal�bb el�bb nyeld le a falatot, ami a sz�dban van!

- Bocs�nat! Sz�val hova szaladt�l?

- ���… Eszembe jutott, hogy fennhagytam a toronyban a b�jitaltan k�nyvemet…

- De h�t reggeli k�zben is azt olvastad, azt�n elraktad a t�sk�dba! – sz�lt k�zbe Harry.

- M�g nem fejeztem be! Sz�val elindultam a torony fel�, de f�l�ton eszembe jutott, hogy a t�sk�mban van! – felelte Hermione elv�r�s�dve. Szerencs�re ezt a fi�k nem vett�k �szre, t�ls�gosan lek�t�tte �ket az �tkez�s.

„Nem hiszem el! Mi�rt kell Harrynek ilyen j� megfigyel�nek lennie! Ron soha nem jegyezn� meg, hogy milyen k�nyvet olvastam �ppen! Nem gondoltam volna, hogy ilyen neh�z hazudni nekik… Pedig ha engedn�k Drac�nak, gyakran k�ne megtennem!

H�tf� �jszaka Hermione m�g nem volt beosztva, csak Ronnak �s holl�h�tas t�rsn�j�nek kellett j�r�r�zni�k, amit Lavender igencsak nehezm�nyezett, agg�dott, hogy az egyetlen m�kusk�j�t elcs�b�tj�k t�le. Reggel a fi� el�g ny�zott volt, a besz�mol�j�t �gy gyakori �s�t�sok tark�tott�k.

- �jf�lt�l hajnali h�romig kellett volna m�szk�lnunk, de egykor �gy d�nt�tt�nk Ameli�val, hogy ink�bb le�l�nk az egyik kisebb folyos�n. T�k j�t dum�ltunk, � is baromira ut�lja a mardek�rosokat! V�gig Monstr�n meg Craken r�h�gt�nk.

- A kis bar�tn�d nagyon f�lt�keny volt… - jegyezte meg Hermione.

- Tudom, m�r az el�bb besz�ltem vele, �s vagy t�zszer meg kellett esk�dn�m, hogy nem fogom elhagyni �t… Ez lett a m�ni�ja, mi�ta Seamus dobta Parvatit! Harry, ugye te nem akarsz Ginnyvel szak�tani?

- Meg�r�lt�l? Mi�rt akarn�k vele szak�tani?

- Csak gondoltam sz�lok, hogy ha ilyen terveid lenn�nek, id�ben �rtes�ts, hogy elmenek�lhessek a k�zelb�l. A l�nyok teljesen bediliznek, ha ejtik �ket!

- Ja, mert ti fi�k olyan j�l fogadj�tok az elutas�t�st… - v�gta r� d�h�sen Hermione.

- Jajj ne, legal�bb te ne kezd hisztizni! – ny�g�tt fel a v�r�s haj� fi�.

- �n nem hisztizek, csak nem b�rom elviselni, amikor egy magadfajta fafej bunk�skodik!

A l�ny felpattant az asztalt�l, �s fak�pn�l hagyta a bar�tait. Ezt hamarosan meg is b�nta, ugyanis a folyos�n belefutott Drac�ba �s „test�reibe”.

- Hell� Granger! J� kis �jszak�nk lesz… M�r van p�r �tletem, hogy mivel sz�rakoztassalak…

A gorill�i ezen j�t heher�sztek, de a l�ny tudta, hogy mire c�loz a mardek�ros. „�jra pr�b�lkozni fog… Mi�rt nem adja fel?! Mi�rt nem hagy b�k�n?!”

Eg�sz nap azon j�rt az esze, hogy hogyan �szhatn� meg az �jszakai j�r�r�z�st, m�r az is esz�be jutott, hogy betegnek tetteti mag�t, de v�g�l bel�tta, hogy �gy csak egy alkalmat �szna meg, h�rom nap m�lva pedig m�r k�nytelen lenne v�grehajtani a feladatot. „Nem lesz gond… Ha megint r�m m�szik, elk�ld�m �t melegebb �ghajlatra, �s visszautas�tom �t olyan ridegen, amennyire csak t�lem telik…!”

�jf�lkor v�g�l szolg�latra jelentkezett Frics irod�ja el�tt, ahol m�r Draco is v�rta �t. Egy darabig sz�tlanul ballagtak a folyos�kon, egy szab�lyszeg� di�kkal sem tal�lkoztak. A l�ny m�r �pp kezdett rem�nykedni, hogy a mardek�ros b�k�n hagyja �t, amikor a fi� hirtelen meg�llt, �s a kez�n�l fogva ber�ntotta �t egy titkos folyos�ra. Hermione sik�tani akart, de Draco befogta a sz�j�t.

- K�rlek sz�pen, csak hallgass v�gig, nem akarlak b�ntani! Tudom, hogy �vekig egy �llat voltam, �s rengetegszer b�ntottalak, de hidd el, megv�ltoztam. Amikor veled vagyok, �gy �rzem, �jj�sz�lettem, �s nekem is van es�lyem a boldogs�gra. Folyton R�d gondolok, hogy mennyire fantasztikus volt az egy�tt t�lt�tt ny�r, �s csak arra v�gyok, hogy minden olyan legyen, amilyen akkor volt. Hogy �jra magadhoz �lelj, ha valami bajom van, hogy hozz�d b�jhassak �jszaka… M�g most is a h�l�ingeddel alszok, de az nem p�tolhat T�ged. Hermione, � n teljes sz�vemb�l szeretlek… - m�g besz�lt, leengedte kez�t a l�ny sz�j�r�l, majd apr� puszikkal bor�totta az arc�t.

- Draco, k�rlek, ne csin�ld… Nem szabad, k�zt�nk nem lehet semmi…

Ekkor azonban m�r Hermione is bel�tta, hogy menthetetlen�l elveszett, �s nem k�pes t�bb� ellen�llni a mardek�rosnak. Amikor a fi� sz�ja az �v�hez tapadt, ajkai sz�tny�ltak, �s utat engedtek Draco kutakod� nyelv�nek. El�sz�r csak a l�ny ajkait k�nyeztette, majd gyeng�den befurakodott a k�z�j�k, v�g�l nyelveik vad csat�ba kezdtek. Hermione csak arra tudott gondolni, hogy az lenne a legjobb, ha az id� meg�llna ebben a pillanatban, �s � �r�kre Draco karjaiban maradhatna. A fi� �gy szor�totta �t mag�hoz, mintha att�l f�lne, hogy b�rmikor elvesz�theti �t…

Maguk sem tudt�k, hogy mennyi ideig �lltak �gy, egym�shoz simulva, v�g�l Hermione szak�totta meg a cs�kot.

- Draco, nem helyes, amit csin�lunk… Ha a mardek�rosok el�tt lebuksz, akkor �jra �letvesz�lyben leszel. R�ad�sul az �n bar�taim sem fogadn�k ezt el…

- Akkor tartsuk titokban… Senkinek nem kell r�lunk tudnia, csak az a l�nyeg, hogy tudjam, hogy Te is szeretsz! M�s nem sz�m�t…

- De h�t soha nem lehet�nk egy�tt! Mindig rettegn�nk kell majd, hogy megl�t minket valaki!

- Ne agg�dj emiatt, majd megoldjuk valahogy! Egyik�nk bar�tai se olyan nagy �szl�nyek, hogy komolyan tartanunk kelljen t�l�k… F�leg nem Weasley! M�g azt se venn� �szre, ha az orra el�tt cs�koln�lak meg!

- Ne besz�lj �gy r�la! – csattant fel a l�ny.

- J�, ne haragudj… Tudod, hogy nem vagyunk puszipajt�sok! Val�sz�n�leg soha nem is lesz�nk azok, de tal�n egyszer elfogadja mindenki, hogy szeretj�k egym�st. Addig meg csak egym�ssal szabad t�r�dn�nk… Most mondd, hogy nem vagyok �rdekesebb, mint Weasley!

- Jav�thatatlan vagy – nevetett fel Hermione, �s megpuszilta Drac�t, aki azonban nem el�gedett meg ennyivel. �jra mag�hoz szor�totta szerelm�t, �s mik�zben szenved�lyesen cs�kol�ztak, hol a l�ny hajtincseivel j�tszott, hol a h�t�t simogatta. Tett egy k�s�rletet, hogy lejjebb is t�vedhessen a kez�vel, de nagy b�nat�ra Hermione nem hagyta mag�t.

- �n nem vagyok a rajong�i klubod tagja, aki b�rmit megenged Neked!

- Na j�, de az�rt pr�b�lkozni szabad…

A j�r�r�z�sb�l h�tra lev� id� mindkett�j�k sajn�lat�ra nagyon hamar elrep�lt, �gy csal�dottan indultak �tadni a szolg�latot a k�vetkez� p�rosnak, de miel�tt befordultak volna a Frics szob�ja el�tti sarkon, egy gyors b�cs�cs�kot v�ltottak, majd mindketten visszat�rtek a klubhelyis�g�kbe, de m�g sok�ig nem j�tt �lom a szem�kre.

„El se hiszem, hogy ez velem t�rt�nik! �n pr�b�ltam neki ellen�llni, de ak�rhogy k�zd�ttem, az �rz�seimnek nem parancsolhatok! Mi�rt kellett beleszeretnem? Mi lesz, ha lebukunk? B�rcsak nyugodtan szerethetn�nk egym�st, �s nem kellene bujk�lnunk senki el�l…”

Ak�rmilyen ideges volt a j�v�j�k miatt Hermione, az �jszak�b�l h�tralev� p�r �r�ban Drac�r�l �lmodott, �s v�gre vid�man �bredt fel.